Néhány érdekesség a magyar kutatók mindennapjaiból.

• Az MTA EK MFA intézet munkatársai új eredményeket értek el az atomi rétegenként felépített nanoanyagokkal kapcsolatban. Az intézetben a világon elsőként sikerült pásztázó alagútmikroszkópos (scanning tunneling microscope, STM) mérésekkel atomi felbontásban megfigyelni különböző 2D kristályok, köztük a félvezető molibdén-diszulfid (MoS2) felületén kialakuló önszerveződött molekularéteg szerkezetét és összetételét.[1] A félvezető nanoszerkezetek az elmúlt 20 év tudományos slágertémái közé tartoznak világszerte, a témában a magyar kutatók is komoly kísérleti és elméleti eredményeket érnek el. További kutatások az intézet honlapján olvashatók.[2]
• 2023 júniusában Budapesten tartották az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottsága angol nyelvű workshopját, amelynek témája az volt, hogy hogyan jelenik meg a** pokol és a mennyország** a teológiában, a művészetben, illetve napjaink médiafelületein. A konferenciakiadványban szereplő tucatnyi előadás nem csak a téma történeti áttekintését nyújtja, de megtudhatjuk, milyen tudati folyamatokra hat a túlvilágképünk, vagy hogy mit adhatnak hozzá a témához az AI-val generált képek. [3]
• Ajánló: április 24-én Cserti József adott elő az ELTE “Atomogktól csillagokig” előadássorozatán, ahol igyekezett minél komolyabban venni a laposföldelméleteket, majd levezetni a fizikai konzekvenciákat.[4]

[1] https://www.ek-cer.hu/2023/06/23/ujszeru-nanoszerkezetek-elekronika-gyartas-hidrogenkatalizis/ [2] https://www.nanotechnology.hu/ [3] http://www.hunfi.hu/nyiri/IM/IM_Booklet.pdf [4] https://www.youtube.com/watch?v=eEOV0i8tuuo